Hands off, Economic crisis, Tango underground + 2, (Nyíregy)háza

Nem olyan sokkal a buli előtt kaptam egy üzenetet, hogy mi lenne ha ide eljönnénk játszani. Gyorsan megkérdeztem a többieket, aztán mondtam, hogy okés. Több szempontból is mérföldkő volt ez nekünk, mert egyrészt utolsó zenekar voltunk, másrészt kaptunk enni, harmadrészt pedig anyagilag is gecijól kijöttünk! Szóval a szervezés tök király volt, rendesek voltak velünk végig. Az odaút elég sima volt, kicsit nehezen találtunk oda a helyre, de egy milfentyű útbaigazított. Tescoztunk meg ettünk aztán betelepedtünk az y2k-ba. Az első zenekar olyan 9 fele kezdett talán, ének nélküli zene volt, nem próbálom a stílusát megmondani, ilyen sztóneres Jimi Hendrixes téma volt, sok wah effektel. Ha ilyesmi zenét hallgatnék, kajak tetszett volna, de így is volt benne 1-2 jó rész. A második zenekar már érdekesebb volt, náluk se volt ének, de ők thrasht nyomtak, viszont néha voltak benne ilyen érdekes részek, ahol tiszta gitár volt és olyan furcsa volt az egész, nem tudom mihez hasonlítani, de összességében ez sem az én zeném volt. Bár a gyors részek elég slayeresek voltak. Ez után volt az Economic crisis, akik helyiek és még sose láttam őket, 1 számot meg lehet tőlük hallgatni, hát az elég káosz és a koncertjük is ilyen volt, de ez nem jelent rosszat. A lassú részeik esküszöm gecire tetszettek, a gyorsak meg nekem úgy tűntek, mintha sokszor csúszkáltak volna, de lehet, hogy nem, csak a hangosítás nem volt a toppon és a pergő eléggé eltűnt. Amúgy 3-an voltak, a gitáros és basszeros felváltva énekelt, 1 percnél hosszabb számuk nemigen volt, de nem is kell, nem nyomtak sokat, szerintem kb 15 perc lehetett, de a gyors zenéknél mindig elvesztem az időérzékem. Ja igen, az első 2 banda az gecisokat nyomott, az első tűrhetőt, kb fél órát, a másodiknak őszintén kicsit vártam a végét már. Na az Economic crisis után következett a Tango underground. Azt hittem őket nézik meg a legtöbben, de nem így volt, majdhogynem fullosan kiürült a terem, csak körbe a falaknál álltak néhányan, meg mi kb 5-en középtájon, meg volt vagy 3-4 ember aki táncolt (vagy próbált). Ez volt az új gitárosuk első koncertje is. Elnyomták a számaikat, de semmi extra nem volt. A végén a Feloldozás című szám mindig király, volt rá nagy junitizés. Na ez után következtünk mi, ilyen beállás meg ilyesmi nem nagyon volt, mindenki pengetett meg ütött kicsit próbának, nyomtunk egy számot, amit jól elbasztunk, aztán elkezdtük nyomni. Nem igazán észleltem a külvilágot, csak arra emlékszem hogy kóti fekszik a színpadon hason és úgy énekel, meg hogy nem hallottam semmit se a többiekből csak a lábcint. Itt most nyomtunk Cromagst meg Bones brigade-t is, mert erősködtem!! Aztán vége lett. Már 1 óra volt, úgyhogy az emberek menni akartak haza, ezért mentünk is. Kb fél 3-ra értem haza.

A Hanoi - Libido wins split pedig jó.

És kifelejtettem, hogy az y2k-ban király zenék is mentek, mint pl Warzone, vagy ST

Acoustic rebellion, Libido wins, Antwar, Hanoi  -  Hajdúszoboszló

 Erről is egyben írok inkább, mert az egész olyan, mintha egy 2 napos kirándulás lett volna.

Kocsival mentünk, a Libido winssel és Zsuzsával, útközben Beretka Ádi szent céljának tekintette, hogy felbasszon, de annyira azért nem sikerült neki :). Megérkeztünk, a helyre, amit nem túl kedves kidobó fiúkkal és 40-es rokkerekkel, illetve 15 éves csajokkal tudok jellemezni. Javában ment már a bandázás, mi is becsatlakoztunk, ettünk ittunk, aztán kezdtek az akusztikus fiúk. Rövid szettet nyomtak, mert beteg volt az énekes fiú, de hozták a szokásosat. Nem sokan néztük őket, de ők élvezték magukat és az a lényeg. Utána jött az Antwar, ami egyszer nagyon tetszett, egyszer nem, úgyhogy reméltem most jó lesz. Hát a gitár most egy kása zajmassza volt, az ének nem hallatszott, meg ahol hallatszott, ott is egy egybefüggő ordítás volt. A dob viszont külön említést érdemel, mert Csabus gecire ötletesen dobol és látszik rajta, hogy 110%-on pörög, miközben ezt csinálja, a végén, már csak nevettünk, hogy bazdmeg hogy lehet ilyeneket kitalálni, de mocskos kemény volt. Az emberek nagyrésze szerintem csak őt nézte. Utána a Libido wins következett. Itt láttam először őket Olivérrel, aki annak rendje és módja szerint többször is hibázott, de szerintem a közönség ebből nem sokat vett észre, szóval csak 1-2 helyen volt gáz. Amúgy elég átlagos volt a koncertjük a szokásoshoz képest. (a másnapihoz képest meg főleg). A Hanoi zárta az estét, a közönségük rohadtul jól érezte magát és ez volt az a koncertjük, ahol elkezdett gecire tetszeni a zene, amit csinálnak. Bár egy helyben álltam csak, mert én nem élem azt a fajta mozgást, aminek lényege egymás ütése és rúgása, de ki a fasz vagyok, hogy megmondjam bárkinek, hogy szórakozzon, csak nekem az ilyen megöli a bulit. A koncert végére mindenkitől kapták a túláradó szeretetet már, de tényleg jók voltak. Koncert után majdnem egyből indultunk haza és a 22 km-es úttal együtt negyed 1-re haza is értem.

Hands off, Hanoi, The sold outs, Libido wins  -  Hajdúböszörmény

Az év bulija volt, ebben majdnem biztos vagyok. Brigiék pincéjében volt megtartva ez a házibulival egybekötött koncert, volt vegakaja, nemvega kaja, minden ami csak kell. Eredetileg lett volna még egy banda, az egri Öt percünk maradt, de ők nem tudtak eljönni ilyen-olyan okok miatt. Sajnáltam, mert még sose láttam és kíváncsi vagyok rá, vagy azért, mert tetszene, vagy azért, mert nem és akkor mondhatnám hogy nem jó. Mikor megérkeztünk, olyan fél 7 fele, már elég sok ember ott volt, ment a bemelegítés, sokan lelkesen nyelték a sört, meg a paprikás krumplit. Egész sokféle városból is jöttek emberek, ez tetszett. Bepakoltunk és 7 után nem sokkal kezdtünk is. Elöl az összes fényt a dobokra rakott karácsonyfa égők szolgáltatták, amitől alig láttam, hogy mit játszok, ezért elég sokat rontottam, de igazából nem ez volt a lényeges. Az emberek már a mi koncertünkön is mozogtak, amennyire láttam, szerintem ez volt eddig a legjobb koncertünk, mindenki felszabadult volt és ez tuti hatással volt ránk is. Utánunk a Hanoi jött, akik szintén nagyon király koncertet toltak, mindenki énekelte a számaikat, olyan ösztönös volt az egész. Játszanak újabban Allegiance feldolgozást, az is jó volt. Itt már tényleg ölte egymást mindenki, közte én is, ami ritka(a plafon nagyon alacsony volt, azóta szép sebes a fejem búbja). Odabasztak nagyon tetszett. Őket követték a litván srácok, a The sold outs, akiknek meghallgattam az egyetlen kiadványukat, az alapján azt gondoltam, ez nem lesz rossz, de hogy ennyire kurvajó lesz, azt szerintem senki se gondolta. A zene totál visszavitte a srácokat a 80-as évekbe, circle pit hegyek, zombi pit is volt, mászások, mindenki táncolt és jól érezte magát, mindezt úgy, hogy nem is ismertük a számaikat. A zenéjük olyasmire emlékeztett engem, mint a korai 7 seconds, a kora Black flag, meg Circle jerks, persze mást biztos másra, de megérdemlik az aranyesőt. Koncert közben beszéltük Marcival, hogy ez egy olyan banda, akiknek annyira jól állna egy lassabb Cromags feldolgozás, vagy egy korai Black flag, erre a végén játszottak egy Rise above-ot, ahol biztos mindenki énekelt, nekem szinte végig csukva volt a szemem, csak azt éreztem, hogy geciszorosan vannak körülöttem az emberek és fals hangon nyomatják a szöveget. Visszahívtuk őket, aztán játszottak még egy saját számot. Ez után mindenki kiment kifacsarni a pólóját és addig felpakolt a Libido wins. Lejöttek ismét az emberek, ők pedig elkezdték és az első számnál olyan őrület kerekedett, aminek következtében leborult néhány dolog, de pár perc alatt mindent visszapakoltunk, szólt is, úgyhogy elkezdhették újra. Néhány szám után Lacinak elszakadt egy húrja is, gitárcsere, stb, de folytatták tovább. Itt is mozogtak énekeltek az emberek, nyomtam én is azt a pár sort, amit tudtam. Tökéletes levezetés volt. A koncertek után néhányan ott maradtunk a pincében és Infest meg Redline offside jamelés volt, meg minden kb, játszottunk vagy 2 Level up-ot is, amit én énekeltem, ez is jó volt. Ez után a házibuliban voltam, ahol voltak érdekes dolgok, volt egy házipálinka szoba, meg egy retro disco szoba, a 2 között ingáztam, mindegyik másmiért volt vicces, aztán elegem lett és dumáltunk a litvánok dobosával (hogy azok a srácok mennyit bírnak beszélni...), aki a Hands off-ot a Surf nazis must die-hoz hasonlította, majdnem megpusziltam érte. Aztán Tomika félrészegen érmetrükköket mutatott neki, amikkel általában csajokat szed fel, úgyhogy óva is intettem szegény srácot, meg volt egyszemélyes AMD és Youth of today tribute show is, amit csak én élveztem. Volt valami rettenet házipálinka, amitől az egyik litván srác szabályosan elájult és jézuspózban aludta át az egész bulit. Vicces volt. A sold outs basszeros mesélt az orosz drogokról még, ami elég kemény. Biztos kihagytam egy csomó történést, mert minden 2 percben volt valami említésre méltó. Kb 5 órára értem haza. Elméletileg videó is készült, de az még nincs meg. 

 Free Fest, Budapest

Első nap játszottunk Free festen, de egyébként is terveztünk kimenni. Vonattal  mentem ide is, a többiek kocsival :(. Mi voltunk az első banda, délután 6 órakor. Megnézett minket körülbelül 7 ember, de én élveztem és szerintem nem voltunk szarok. Utánunk a Maradék következett. Nem is ismertem ezt a bandát, de belenéztem. Nem láttam ilyet kb 16 éves korom óta. Tipikus tarajoskannás zene volt hasonló arcoktól hasonló arcoknak, felváltva csaj és fiú énekkel. Öröm volt nézni, persze olyan ironikus értelemben, ki is mentem róla pár szám után dumálni ismerősökkel. Kb fél óra múlva néztem vissza, még mindig ők nyomták, épp egy Hátsó szándék feldolgozást, úgy emlékszem talán az Együtt az utcánt. Itt kezdtek el jönni skinheadek, amin igen meglepődtem, hogy mifelénk nem látni nem náci skinheadet, úgyhogy nemes egyszerűséggel a bonehead helyett is skinheadet mondunk. De ezek nem voltak nácik (szerintem), aminek tökre örültem. Vége lett ennek is, következett a Hold on through all. Itthon talán csak ők nyomják a youth crewt aktívan, ezért ha van banda, amire meg kéne mozdulnom, akkor azok ők, de ehelyett szép nagy félkört kaptak a srácok. Tetszik a zenéjük igazából, de valami hiányzik belőlük, nem tudom, mi, de nem kapom tőle azt az érzést, amit kéne. Egyébként toltak egy Judge - Like you-t, csak 1 elég részeg forma kölyök verte magát a színpad előtt, ami így a srácokkal együtt érdekes összkép volt. A Tango undergroundba csak belenéztem, mert már láttam sokszor, ugyanígy tettem a Dance or die-al is. Átmentünk a nagyterembe, ahol kezdett a spanyol (vagyis barcelonai), Col-lapse. Nagyon királyul tolták, a Give nevű banda jutott róla eszembe (mire hazaértem, leginkább kései Turning point lett belőle), csak gyors részekkel, amikkel együtt nekem nagyon bejött. Ja és toltak egy Uniform Choice számot. Portálon olvastam, hogy valaki Dag nasty-hez hasoníltotta, ebben is van valami. Azóta sem találok tőlük semmiféle anyagot neten, még egy kibaszott youtube videót se. Ez után visszamentem a kisterembe megnéztem a Wolf shaped clouds kb felét és az egészből annyi maradt meg, hogy Bíró Marci kinyír egy oldaltamot. Megnéztem a No guts no glory-t is, ha már annyira aranyesőzik azt a bandát az ismerőseim, de nem tetszett egyáltalán, voltak benne nem tetsző sztárallűrök, meg zeneileg se az én világom. Maradtunk a nagyteremben, mert készülődött a Social free face, amit lemezen nem bírok hallgatni, de a koncertjeik jók. Most is így volt ez, totál szétbasztak mindenkit, elég nagy tánctér alakult ki, nagyon keményen ölték egymást az emberek, jó volt nézni. Mivel a Liberal Youth nem tudott játszani, ezért játszottak tőlük is egy számot. Király volt az egész. Olyan Madball-osan nyomják, de a Madballt nem szeretem, ez meg így rohadt jó tud lenni. Biztos, mert vannak benne gecigyors részek. Az argentin Reconcile-ből még elkaptunk vagy 2 számot, de nem bántam, hogy kezdődik a kisteremben az Another way, mert annyira nem tetszett, ilyen keménykedős x-es hardcore volt. Az AW sokat szarakodott a koncert előtt, mert Gida nem tudott eljönni, így Tomit kikötötték 2 oldalra 2 gitárcuccra, ami végülis elég kemény hangot adott. Szupergyorsan nyomták, gyorsabban, mint szokták, pedig az se semmi. Nem volt sok kedvenc számom, amiket amúgy szoktak tolni, de így is nagyon fasza volt. Utolsóként a Larry kubiacba néztünk bele, viszont róluk el kellett jönni, mert indult a vonatunk, egyébként elég tuskó zene, csak szegényeket már nagyon későre tették. Ez után indultunk a zuglói állomásra, ahol megcsodálhattunk néhány drogos roncsot, meg mindenféle új nácifajtát találtunk ki, mint pl az ózonnáci. Meg szasza elhagyott kenyerét sirattuk. 

videó:  https://www.youtube.com/watch?v=81RnWIVfqfI

          https://www.youtube.com/watch?v=h0TTjOs35Uk

 PUNCH, Dance or die, PFA, Wolf shaped clouds, Boz cordolla

Régóta vártam ezt a bulit, mert a Punch régebben rohadt nagy kedvencem volt, aztán kicsit elfeledkeztem róluk, de most újra kiélhettem őket. Egyedül jöttem fel Pestre vonattal. Szolnokon felszállt a fél Libido wins, akik elég jó kunszentmártoni történetekkel szórakoztattak engem, magukat, meg még egy bácsit a fülkében. Aztán megérkeztünk, én elmentem a zp fele találkozni egy régi haverral. A Szabad az Á előtt találkoztunk újra, bementünk, voltak ismerős arcok, kis dumálás, meg szar viccek elmondása, a szokásos, aztán lenéztem, mert kezdett a Boz cordolla, vagyis le is késtem az elejét. Sosem láttam még ezelőtt őket, úgyhogy nem tudtam mire számítsak. Összességében nem volt rossz, de inkább úgy jellemezném, hogy gecikirály és nem király részek váltották egymást a zenében, a dbeat meg blastbeates részek bejöttek abszolút, viszont a gitározós dallamosan éneklős témák nem. Az énekes pedig végig viccet csinált mindenből és mindenkiből, de ezt valahogy úgy tette, hogy az nem olyan gagyi poénkodásnak tűnt, szóval rendben volt és mosolyt csalt sokmindenkire. Aztán jött a Wolf shaped clouds, akiket szintén először láttam, de a demójukba való belehallgatás után már volt egy képem a bandáról. Ez nem is változott meg, voltak full ötletes gitártémák, amik nagyon bejöttek, voltak olyan igazi káoszos zajmasszák, ezek is tetszettek, volt persze ebben is olyan, amit egyáltalán nem élek, illetve volt egy olyan rész, amilyet még sosem láttam és gecire tetszett. Ez volt az, amikor az egész zene elcsendesedett és a gitáros srác elkezdett 2 sort ismételgetni egy halk basszuskísérettel, aztán ez az egész felerősödött, míg szépen már minden tag üvöltötte a sorokat, aztán lett zene is hozzá úgy emlékszem. A PFA-t most kihagytam, mert annyit hallgattam már, hogy egyszerűen nem volt hozzá kedvem. A Dance or die-t megnéztem, bár kicsit ezzel is úgy voltam, mint a PFA-val és tényleg nem élveztem annyira, de ez nem az ő hibájuk volt, mert beletették magukat ebbe is, mint egyébként mindig. Ők játszottak egy Descendents - Im not a loser-t, amit én speciel nem szeretek, de jó kis buli lett rá. Aztán ennek is vége lett és elkezdett pakolni a Punch. Beálltam úgy minden tekintetben középre a teremben és vártam, hogy kezdjenek. Nem az eredeti dobos jött el, hanem egy másik srác(akiről később azt hallottam/olvastam, hogy Megan tesója és többek között a Ceremonyban is nyomta/nyomja). Közvetlenül a koncert előtt a rövid hajú gitáros ilyen "Are you ready?"-szerű menő szöveget mondott, amit nem nagyon tudtam mire vélni egy ilyen bandától, aztán pedig se szó se beszéd elkezdték a Dont Start-ot, ami talán a kedvenc számom tőlük, de lehet, hogy az Ol'factory az, ami pedig a 2. szám volt, ez után nem maradt semmi hangom, meg a többi szövegeiket amúgy sem ismerem, csak ittott. Többen panaszkodtak a hangzásra, de szerintem nem volt vele gáz, keményen és zajosan szólt, recsegett kicsit tényleg, de ha nem recsegett volna, szar is lett volna, persze az ingerküszöböm nem a legmagasabb, úgyhogy nekem nem nehéz tetszeni. Végig mozogtak az emberek egyébként. Minor threat ráadás volt, mindenki üvöltötte, hogy "red, im seeing red". Még egy felvarrót behúztam, ez után Pinkynél alvásszerű fekvés, aztán az 5 órás vonattal irány haza hozzánk. 

videók: 

 Agent attitude, Fuseism, Hands off, TST

Ezt a koncertet is Andris szervezte. Vonattal mentünk fel Pestre 3-an (Marci már alapból ott volt). Kisújon felszállt Andris is, hozott magával egy rakás zinet, ezeket olvasgattuk a vonaton, meg visszaadta elveszett pulóverem is. Ezen a napon vettük fel a lemezünket szintén Pesten egy ismerősnél, úgyhogy kb 11-re fel is értünk. Este 6 fele lettünk kész és mentünk a Szabad az Á-ba, mert ott volt a koncert. Nem nagyon emlékszem, most sem, hogy mit csináltunk, de szerintem fent dumáltunk, aztán pedig lementem, mert már kezdett a TST. Szeretem őket nézni, bár kicsit lehetnének hosszabbak és kidolgozottabbak a számaik, de lehet ezt csak azért mondom, mert el bírnám még nézni a koncertjüket egy olyan 10-15 percnél tovább is. A végén még volt egy Infest feldolgozás GUFU-ként. Utánuk mi jöttünk, a TST kölcsöngitárfején játszottunk, amiért köszönet, szóval gyorsan is nyomtuk és tényleg csak annyit beszéltünk meg számok között, hogy mi lesz a következő, hogy mehessenek haza. Hosszú idő óta most éreztem először koncert közben, hogy a számok, amiket játszunk nem szarok. Lehet csak mindig ilyen tempóban kéne nyomni. Utánunk a Fuseism következett, akiknek csak a koncertjéről írok, ami teljesen korrekt volt, volt egy Dag Nasty - Circles is, ami így 2 gitárral kurva jól szólt, tényleg faszán megcsinálták, legalábbis én itthon sokkal szarabbul nyomom. A saját számaik is egész jók voltak és csak az ő bulijukra lejött több hipszter forma is, amin picit meglepődtem, de ez van, az is lehet ez az egész csak egy nagy placebo a fejemben. Utánuk az Agent Attitude jött. Nagyon fasza zenét toltak, olyan igazi 80-as évekbeli hardcore, de abból is azt a fajtát amit nagyon bírok, nem bonyolították túl a számaikat és ez jól állt nekik. Játszották a UA crew-t is, amit külön bírok, mert a basszustémáról mindig a Negative approach - Dead stop jut eszembe, de mégsem az. Voltak nekik is feldolgozásaik, mégpedig a Minor threat - Little friend (kurvajó) és a visszatapsolás után egy Cromags - Show you no mercy, egyébként a koncertet a Cant stand to stick arounddal és a Change your ways-el zárták, meg persze a 7" többi számát is eltolták. Sajna nem volt mozgás rajtuk, de megtudták, milyen is a jómagyar félkörbuli. Koncert után bandáztunk velük egy darabig, mert nem volt hova mennünk, jófej srácok voltak, a basszerosuknak aznap volt a 18. szülinapja, úgyhogy Andriska el akarta őket vinni valami sztriptízbárba, de végülis ebből nem lett semmi. Csak Budapest belvárosában barangoltunk Frodó lakása környékén valami boltot keresve, aztán eleredt az eső. Kurvajó program volt. Első vonattal jöttünk haza Tomikával.

Acoustic Rebellion, Hands off, Hanoi, Puszta, Libido wins hétvége

Ezt a 2 koncertet rég vártam, egyrészt mert még soha nem láttam a Pusztát, másrészt, mert ilyesmit csinálni király. Az első koncert Mezőtúron volt a Loksiban. Tomikával ketten mentünk busszal és vonattal is, aztán végül még egy jó órás séta és csuromvizesen megérkeztünk a Loksiba, aztán ahogy vártuk a többieket, végül felhívtuk őket és kiderült nem is oda kellett volna mennünk, úgyhogy még vagy fél órát sétáltunk (nem volt ki a faszunk). De miután megérkeztünk kaptunk finom kaját Csabiéktól, akinél aludtunk is este. Rendesek voltak. A legjobb mondat ekkor Csabi anyukájától hangzott el: "Ti is ilyen vegetáriánusok vagytok, vagy ti normálisak?" :) Aztán végül elindultunk vissza Loksiba, bepakoltunk, kezdtek a szentesi akusztikus srácok, én valamiért csak így hívom őket. Játszottak saját számokat, Frank Turnert és Johnny Casht is, nem volt rossz, de őket még tényleg csak a többi zenekar nézte meg. Utánuk mi jöttünk, nem vágom, milyenek voltunk fullra a falat néztem végig. Innen a sorrenddel nem vagyok képben, de szerintem a Hanoi jött, itt volt talán az első olyan buli, ahol végig 1 gitár volt. Jó volt, de semmi extra, rajtuk sem volt mozgás, 1-2 kislány vergődött az első sorban, ennyi. Volt még Puszta, amit most láttam először és nagyon tetszett, hogy Zolika olyan gyermeki amatőrséggel 100%-os dühvel ordítja a számokat, aztán a végén magából is elege lett, eldobta a mikrofont és körbement a teremben, lökdöste az embereket, meg verte a falat, aztán egy "nem bírom" kiáltással kiment és ezzel vége is lett a koncertjüknek, pedig volt még 1-2 számuk. Utolsó volt a Libido wins, ez biztos. Debrecenben jók voltak és az volt az a buli, ahol kihallottam rendesen a basszust és az nagyon tetszett. Itt a gitárral voltam így. Jól nyomták a számokat, beleadták, amijük volt. A végén volt Charles bronson feldolgozás is. Ádám pedig sikeresen szétvágta a kezét egy üveggel, amit ő tört el, mikor egy másik világban járt, úgyhogy elég sok vér lett mindenfele, meg most úgy általában veszélyesebb volt, mint szokott. Még a becsületkasszába is dobott 1-2 ember valamit. Koncert után még a Loksiban bandáztunk, Csoki is színesítette az estét 1-2 mondatával, amit azóta is emlegetünk :). Az ivósak berúgtak én meg felfedeztem, hogy a csapolt szóda 10ft/deci, úgyhogy instant mekka lett az a hely. Volt sok röhögés, alkoholista parodizálás ezerrel, kocsmaszoc helyzetek és mondatok utánzása, úgy emlékszem Szabóka ezt fel is vette. Aztán indulás Csabiékhoz aludni, ami külön történet. A csapat másik fele még ott maradt tölteni, ezért mikor mi már megfürödve illatosan készültünk a lefekvéshez, akkor érkeztek ők meg. Igazából egyedül Olivér volt aki említésre méltó. Megkaptuk a tanítást, miszerint ő '86 óta sxe(mindezt miközben a kukába hányt) és hogy a hányás olyan mit a Black flag: felszabadít! Voltak még vicces pillanatok, de azt le se írom. 

Másnap korán elindultunk Szentesre, ahol Ádáméknál lógtunk délelőtt, aztán ahogy beértek a többiek, lementünk a Tiszához. Itt a szépek bementek a vízbe, a csúnyák meg a parton ettek és a csajokat bámulták. Aztán elindultunk vissza, azt hiszem innen már egyből az Ifiházhoz. Itt már a Libido és Puszta többi tagja is itt volt, meg néhány ember, akik gondolom helyiek voltak és ismerték őket. Ettünk és el is kezdtünk pakolni. Nem tudom mivel töltöttük az időt estig, de a koncertet mi kezdtük. Nem tudom, milyenek voltunk, de szerintem átlagosak, nem is láttam semmit, de kevesen voltak rajtunk állítólag, mint mindenkin. Ez után jöttek az akusztikus fiúk, akiket az este a legtöbben megnéztek. Olivér beszállt hátul rájamelt valamit dobon a zenéjükre, végülis tökre ráillett. Aztán a Puszta jött, ami nem volt rossz, de az előző napinál jobb sem, vagyis talán annyival, hogy itt végig játszották a számaikat. Nem tudom, hogy ezután a Libido vagy a Hanoi következett, de a Libido wins körülbelül 3 számot játszott, mert a gitárcuccal volt valami gáz, meg az énekkel is, ha jól emlékszem, aztán kiégtek és nem folytatták, mondjuk meg tudom érteni. Aztán a Hanoi-ra rájöttek a fiúk(ez volt a sorrend), hogy a gitárerősítő leszabályozza magát a meleg miatt időnként és találtak hozzá egy ventilátort, ebben a kombóban működött rendesen. Őket se nézte meg a kutya se, de becsülettel eltolták. Ez után Beretka Ádi szobájában alvás, ami felért egy kicsi a rakással, azt hiszem superman pózban aludtam pár órát. A hazaútról se maradt meg bennem semmi. 

Összesen a 2 nap király volt, bár Szentesen tényleg olyan volt, mintha minden összefogott volna ellenünk(gitár, énekcucc, kanalak eltűntek?!, kulcs eltűnt), szóval nem feltétlenül a koncertek miatt, de rohadtul megérte ez az egész. 

Írt erről Libido Tibi is: http://sotetszobateoriak.blogspot.com/2011/06/mythbusters-of-punk-rock.html

 This is Bihar!

Ez egy szokásos koncert volt, a szokásos helyi bandák, meg néhány másik városbeli. Mi kezdtünk, nem is emlékszem az egész koncertünkre, de szerintem semmi kiemelkedő nem volt. Megnéztek a haverjaink, mi meg gyorsan lenyomtuk. Utána a Who sows violence reaps storm. Király volt, másodjára láttam ekkor őket és megint jók voltak nagyon, csak pont a legrosszabbkor játszottak, mert nem jött még meg senki és a haverjaink, akik minket megnéztek, pedig kimentek és így a majdnem üres teremben nyomták. Volt megint My war, tök jól nyomták, igazából megnézném egy olyan bulijukat, ahol mindenki énekel, meg táncol. Összességében jó volt és őszinte, ami sokkal fontosabb, mint hogy jó. Kis átszerelés és már nyomta is a Youth violence, amit nagyon bírok, de a közönségre ugyanaz vonatkozott, mint a wsvrs-nál. Nagyon királyul nyomják ezek, de fullra senki se mozdult meg, én meg olyan balfasz fajta vagyok, hogyha senki másnak, akkor nekem sincs kedvem. Ez után volt Hope to believe, ami nem is a stílusom, mégis mocskos sokszor láttam, ezért most kihagytam és valakivel dumáltam. Aztán a Suicide pride, ami nagyon király, hogy végre eljutott keletre, mert én speciel még sose láttam élőben, de szerintem sokan voltak ott így. Lemezen hallgatva is szét tud vinni, de így nagyon kemény volt. Nem esnek bele abba a hibába, hogy csinálnak egy gecikemény, feszes lemezt, élőben pedig előadják langyos víz módjára. Játszották a 3 számos kislemezről a kedvenc számom, meg még talán úgy emlékszem egy még korábbit is. Itt már megindultak az emberek is, volt nagy 2step háború kicsi a rakás, minden ami kell, vissza is tapsoltuk őket és szerencsére ők nem a "betervezett visszatapsolás" zenekar, de azért nyomtak még valamit. Utolsónak jött a Hanoi. Nekik már Debrecenben lehet mondani, hogy van saját közönségük, minden koncertjükön nyomulnak az emberek, hogy hogy, ahhoz lenne 1-2 szavam, de nem lehet minden tökéletes, most is így volt, lenyomták, az emberek nyúltak a mikrofonért, stb. A buli után a nyugati brigáddal még elmentünk erre-arra, aztán én valahol leléptem.

Eger hardcore united fest

A tavalyi nagyon király volt, úgyhogy most is kitaláltam hogy elmegyek, megjátszott a Hanoi is, szóval ők alapból mentek, szóval akkor már én is. Egyedül, ami közben királyul tudtam zenét hallgatni, csak nagyon sok időn keresztül valami iszonyat büdös bácsi ült mellettem, akinek a szagát egyszerűen nem tudta megszokni az orrom és végig éreztem míg le nem szállt. Egyedül először mentem Egerbe, de eltaláltam a helyre. Egy ismerőst sem láttam csak az egriek pakoltak befele, aztán megjött Bacsó. Első volt a Hanoi, nem nagyon volt még semmi mozgás rajtuk, a végén játszottam velük egy Ugyanaz a célt. Debrecenbe jobb bulikat tolnak. Utána megnéztem a Beholdert, mert rendes csávók, meg általában bírom a zenéjüket is, pedig nem a világom. Ez után kint bandázás ment, csak a Liberal youth-ra mentünk vissza, ami elég jó volt, mozogtak az emberek is, vagy talán ez gyenge szó, de király volt. Megint vissza ki, aztán utoljára benéztem még a Tisztán a cél felé-re, hogy begyűjtsem az embereket a hazainduláshoz, de még volt vagy 4 számuk, amiről nem akartak kijönni, úgyhogy megnéztem azt is, a legvégén a régi énekessel volt egy Cromags, amibe bele tudtak csempészni egy harekrisna részt is, ami nekem lerontotta kicsit. Közelében nem volt a tavaly áprilisinak szerintem, de elment. 

 Budapest, Stay hungry, Rewritten, Allocation, Hands off, Level up!, TST 2011.04.19.

Andris szervezte ezt a koncertet, az utolsó pillanatban lett cuccunk, amin tudunk játszani, köszönhetően a fél Hanoinak, Szasza bevállalta, hogy elvisz minket kocsival, így ő megnézett egy fasza bulit, mi meg olcsóbban jöttünk ki. A kocsiban mindenféle érdekes témákról beszélgettünk, mint pl a fekete lyukak, az időutazás, vagy hogy amikor a nők aranyesőznek, akkor pálinka, esetleg sprite jön ki. Odaértünk pestre kb fél 7-re, bepakoltunk, beálltunk és olyan fél 8 fele kezdtünk, a külföldiek rendes srácok voltak, a Hands offal lenyomtuk a koncertünket, egész jók voltunk, bár azért ilyenkor örülök, hogy nem nagyon nézek a közönségre koncert közben, mert láttam volna vagy 4 haverom, akik egy helyben állnak, így viszont élveztem. Utánuk jött a Rewritten és az Allocation, akikről még ma sem tudom, hogy melyik melyik, zeneileg sem volt sok eltérés, az első középtempós, gitározós rockos metálos hardcore-os zene volt hörgéssel, pedálparádéval, olyan drága erősítőkkel, amilyeneket élőben még nem is láttunk, meg itthon nem is fogunk, egyszóval nem tetszett, de azért megnéztem őket, ha már ennyit utaztak, a következő banda már nem volt rossz, de a jó nem ilyen még mindig, körülbelül ugyanaz volt, valamivel mégis jobb volt, mind a 2 banda olyasmi volt, mintha a Rivers run dry-ban nem lennének gyors részek, csak ilyen sötét üvöltözős témák, de ez így abszolút nem érintett meg, utána lenyomtuk a Level up! bulit, ahol egészen jónak éreztem magunkat, bár az eleje kicsit szétcsúszott, de mindegyikőnk keményen nyomta, a svéd fiúk kértek tőlünk egy lemezt is, örülök, hogy bejöttünk nekik. Aztán ők is adtak egy lemezt, szóval magyar svéd unity is megvolt, dumáltam a merches srácukkal egy darabig. Utánunk a 30 second trend jött, akik kisegítő gitárossal nyomták, aki állítólag a buli előtt 2 órával tanulta meg a számokat egy rapid próbán, hát ha így volt tényleg, az nem látszott meg, 1 szám volt, aminek kétszer futottak neki, egyébként profi volt, a dobos srác nagyon faszán játszott, igazi élmény volt nézni és hallgatni, ingyen lemezeket is hoztak magukkal, be is szereztem egyet. Majd a Stay hungry, amire végre bejött mindenki, jól játszottak nagyon, nem rontották el, bár ők biztos mást mondanának, sokan azt mondták, a feldolgozások vitték a bulit, ez egy kicsit tényleg így van, bár én speciel ismertem az összes sajátot is, amit játszottak és szerintem nem csak én, de a nagyobb mozgások tényleg a feldolgozások voltak(It's the limit, straight edge revenge, madball-pride,hard times, chain of strenght-impact). Az egész buli alatt féltem mozogni, mert éreztem, hogy ez olyat hoz ki belőlem, amitől a térdem 2 perc alatt megmenne, az meg nagyon nem hiányzott, bár azért mikor a Hard times kezdődött, azt hiszem, ez sem érdekelt, mentem énekelni, még egy Take a standet elviseltem volna, de így is király volt, megérte felmenni. Hazafele Tomika kolbászos hagymás fingásait ki kellett bírni, de ez benne van, mindenki ledobtunk otthon, aztán alvás. 

videó:

 Debrecen, This is bihar, 2011.04.16.

Kezdett az Antwar, akik kurvajók voltak, pedig azt hittem szarok lesznek, mert a múltkor nem tetszett annyira, nem tudom mi változott, az énekes fiú kinézete, meg amit csinál, az még mindig nem jön be, de ha elvonatkoztattam és a másik 2 fiúra koncentráltam, gecijó volt. Utánuk mi a Hands off-al, elég szarok voltunk, 3 olyan számot nyomtunk, amit előző nap próbáltunk rendesen, énekelt egy feldolgozást Brigi, azt szerintem korrektül elnyomtuk, de talán a legszarabb bulink volt eddig. Aztán Outrage, amit most nem néztem meg, inkább dumáltam kint. Level up! Jött ez után, szerintem odaraktuk magunkat, tetszett a srácoknak is, ahogy néztem, volt mozgás is, meg mondták is utána, hogy fasza volt, persze ilyenkor ezt kell mondani :) csak már itt elkezdődött az, hogy amikor ordítottam egyet, akkor utána néhány másodpercig kurvára nyilallt a fejem, ami igazából az Another way buliját ölte meg, mert az első néhány szám után úgy fájt, hogy a többin kb álltam, egyébként nagyon faszán nyomták, voltak megborulások, rengeteg singalong, meg Bandi dobolása az egészet megdobja, és még az is király bennük, hogy amit lemezen középtempón nyomnak, azt élőben azért felgyorsítják, hogy gyakorlatilag csak ilyen kis rövid átvezetők a blastbeatek közt, még előttük volt a Libido wins, ami nekem nagyon tetszett, meg annak a néhány srácnak is tuti, akik ismerték a számokat, bár szerintem ez nem túlságosan táncolható zene(ez azóta megcáfolódott), de azért bólogattam lelkesen. Végén a Hanoi jött, ami a színpadon ment, gecikirály volt, ami a színpad előtt egy méterrel, viccparádé, Cseppet életemben először láttam mérgesnek, de persze ő volt a hibás, meg az agresszív. 

videó:

 Budapest, Hands off,S&D,Young Arsenal,Hanoi,PFA 2011.02.13.

Első volt a Young arsenal, őket is először láttam, én nem élem a külsőségeket, úgyhogy nekem nem adott se pluszt, se minuszt, hogy beöltöztek, a zenéjük meg tök király volt, ötletes gitár és dobtémákkal. Utánuk jött a Search & destroy, akik erre a bulira álltak össze és csak feldolgozásokat nyomtak, Feri megkért hogy segítsem ki őket basszusgitáron, le is állt miattam az egyik szám, mert balfaszkodtam a vastag húrokkal, összességében az egésszel az volt a gond, hogy éreztem, hogy a srácok alig zenéltek együtt, a saját fejük után mentek és nem tudtam kit kövessek, így sokszor szétcsúszott a dolog, de hát egyszer be lehet ezt is adni, ez után következtünk mi, a Hands off, nem nyomtunk rossz bulit, első sorban mondjuk csak debreceni haverok álltak, de állítólag volt, akinek nem elfogultságból tetszett, utánuk jött a Hanoi, akiken már volt táncolás, meg mozgás, amiből én kimaradtam, mert olyanom volt, de amúgy jól elnyomták a számaikat, ahogy szokták. Őket követte a PFA, ami viszont baszott nagy volt, a legtöbb számuk kedvenc szám és ráadásul Sum 41-al álltak be, amin jót vigyorogtam, aztán nyomtak sok sajátot, volt Dance or die feldolgozás, voltak régi számok, köztük a homofóbia, amik alatt történt az a buziskodás, ami szerintem vicces volt, mint undorító, sokak szerint nem, volt még nagy pucérkodás, testek a levegőben, a végén játszották a Bridge-t is, szóval tetszett nagyon. Első vonattal irány haza, másnap be akartam menni suliba, csak épp akkor keltem fel, mikor vége lett az uccsó órámnak. Ez van.

Videók:

 Ajka, Level up! 2011.02.12.

Ez volt az első koncertem a Level uppal, kezdett a Who Sows Violence Reaps Storm (akiknek amúgy tegnap jött ki a demójuk és gecire tetszik), addig még nem hallottam semmit belőlük, el sem tudtam képzelni, mit fogok hallani, mondták rá hogy metalcore meg ilyenek, de nagyon pozitívan csalódtam, jó gyors, ötletes hardcorepunk, mindenféle témából pont annyi amennyi kell és játszottak egy Black Flag – My Wart is,nem is akárhogy, nagyon bejött. Utánuk a Youth violence jött, nekik már sokat hallgattam azelőtt is a demójukat, úgyhogy a számok nagy részét ismertem, beállásnak Negative Approach – Tied down ment, ami szintén nagy kedvenc, ott éreztem hogy ez nagyon fasza lesz, az is lett, Maci mozgása meg olyan furcsa, de nem tudom melyik állatra hasonlít. Aztán mi jöttünk, itt-ott voltak kisebb hibák, de  ahhor képest, hogy 4-en nem próbáltunk még egyet sem, teljesen jó volt, az egészről készült felvétel egyébként.

A többi videó is ott van emelett.

Az estét a Positive Mind zárta, jobban egyben voltak a saját számok, mint januárban a One and the same-n, játszottak Floorpunchot, meg a kedvenc YoT számomat, egyszóval király volt, nem is talán zeneileg, de az összkép, hogy beleadják magukat az egészbe, nem ilyen megjátszott mtv fost nyomnak, szóval rendes gyerekek. Utána még irány pest mert másnap ott játszottunk, kb 2-re értünk a szállásra, hullafáradtan kidőltünk.

 Debrecen, Első Hands off koncert 2010.11.28.

Mi kezdtünk, nem szoktam izgulni, de talán kicsit most mégis sikerült, ennek ellenére, nem voltunk rosszak, 1 számot kúrtunk el veszélyesen, de úgy hoztuk ki, mintha kb direkt lett volna, utánunk játszott még a szokásos Hanoi, Outrage, Beholder, Arsencura a megyéből, ők a szokásosat hozták(volt amelyiket mondjuk kintről hallgattam), utánuk jött a Tango underground, akik ügyesek voltak, jó kis buli lett rájuk, amiből kimaradtam, mert kameráztam, végül pedig AMD, amit nagyon vártam, mert nagy kedvenc és másodszor láttam őket. Fasza is volt nagyon, bár az összkép kicsit talán vicces lehetett, hogy 3-4 ember a színpad előtt csápol meg énekel a többiek mögöttük nézik a koncertet, de ettől függetlenül király volt. A végén tuti visszajöttek volna még egy pulykát játszani, de ahogy vége lett egyből berakott valami zenét a hangosító, úgyhogy ennyi maradt. Első bulinak simán jó volt.

 Bécs, Youth of today 2010.09.27

Első egy Anstalt nevű banda volt, tetovált bakancsos részeg punkok, d.o.a feldolgozással, meg ilyen jókedvű szólózós punkrock számokkal, nem vágtam, miért ők játszanak egy yot előtt, mért nem inkább egy golden x, bár lehet addigra már feloszlottak, mind1. Aztán a Spermbirds jött, 1-2 számuk, amik lemezen is bejött, az itt is, egyébként nem adta. Ezután jött a Youth of Today, először bejött Sammy(úgy emlékszem itt még ő volt), akkor már elég nagy hangzavar lett, aztán bejött Ken Olden, meg Porcell, bejátszották a Flame still burns első akkordját, aztán „we're back” és beindult az egész, de annyira nem volt nagy mozgás, aztán 4. számnak volt a Make a change, ott szabadult fel igazán mindenki, mászás, singalong hegyek, stagedive, ray cappo kezenállt a színpadon stb, szép lassan lementek azok a számok, amiket otthon ezerszer elképzeltem, hogy látom élőben, Shout it, Put it aside, Slow down, Potential friends, Thinkin straight, Time we remember, Cant close my eyes, standing hard, stb, még egy Anarchy in the uk is felcsendült, aztán uccsó számnak eljátszották a Youth of todayt, jól beőrült még mindenki, aztán lerakták a cuccokat, de mindenki ordibálta hogy disengage meg one more song, aztán visszajöttek és eljátszották a Disengage-t, ami kurvára a kedvenc számom, szóval nem kell magyarázni mit éreztem, még volt egy Youth crew, meg egy Break down the walls, ha jól emlékszem, aztán meg ásványvizet osztogattak, meg csokit, aztán kijöttek dumálni, mondjuk én nem beszéltem velük, mert nem vagyok egy fanboy, vettem egy pólót, aztán mentünk is bécsi metrókban aludni, amíg el nem küldtek mindegyikből. Összességében le van szarva, hogy Ray Cappo borozott, meg hakniszag volt, rohadtul élveztem az egészet, 14 óra utazást megért simán.

 Ez egy koncertélményes/beszámolós blog lesz. Egy ideje írom az ilyesmit wordben magamnak, de inkább ide fogom.